Új fejezet kezdődik az India-Pakisztán konfliktusban: megkezdődött az első drónháború

Dél-Ázsiában, a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok között kitört a világ első drónháborúja. Csütörtökön India azt állította, hogy Pakisztán tömeges drón- és rakétatámadásokat indított három katonai bázis ellen az indiai területen és az India-adminisztrálta Kasmírban, amit Islamabad gyorsan tagadott. Pakisztán azt állította, hogy az utóbbi órákban 25 indiai drónt lőttek le, míg Delhi hivatalosan hallgatott a vádakról. A szakértők szerint a kölcsönös támadások egy veszélyes új szakaszt jelentenek a több évtizedes rivalizálásban, mivel mindkét fél nemcsak tüzérségi fegyvereket, hanem robotrepülőgépeket is bevet a feszültségekkel teli határon. Miközben Washington és más globális hatalmak a visszafogásra szólítanak fel, a térség a fokozódás szélén egyensúlyoz, ahol a drónok – csendesek, távoli irányításúak és tagadhatóak – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban.

Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az indiai-pakisztáni konfliktus új drónkorszakba lép – olyan időszakba, ahol az „láthatatlan szemek” és a robotizált precizitás határozzák meg a fokozódást vagy a visszafogást. Csütörtöktől kezdődően Pakisztán állítása szerint az indiai légicsapások és a határ menti tűz 36 ember halálát okozta, 57-en pedig megsebesültek Pakisztánban és Pakisztán-adminisztrálta Kasmírban. Ezzel szemben India hadserege legalább 16 civil haláláról számolt be pakisztáni tüzérség következtében. India azt állítja, hogy rakétatámadása válasz volt egy halálos merényletre, amely indiai turistákat ért Pahalgamban a múlt hónapban, amit Islamabad tagadott.

Pakisztán hadserege csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karacsiban, Lahore-ban és Rawalpindiben. A drónok – amelyek állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok – technikai és fegyver alapú ellenintézkedésekkel kerültek elfogásra. India azt állította, hogy semlegesítette több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, köztük egyet Lahore-ban, amit Islamabad szintén tagadott. A lézervezérlésű rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légi járművek (UAV) kulcsszerepet játszanak a modern hadviselésben, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat közvetíteni légicsapásokhoz vagy, ha felszerelve, közvetlenül lézerrel kijelölni a célpontokat, így segítve az azonnali elérhetőséget. A drónokat lehet csaliként vagy az ellenséges légvédelem elnyomására is használni, belépve a vitatott légterekbe, hogy aktiválják az ellenséges radaremissziót, amit más fegyverek, például keringő drónok vagy anti-radiációs rakéták célozhatnak meg.

A szakértők azt mondják, hogy India drónflottája nagyrészt izraeli gyártmányú felderítő UAV-kra épül, mint az IAI Searcher és Heron, valamint Harpy és Harop keringő lőszerekre – olyan drónokra, amelyek rakétaként is működnek, képesek önálló felderítésre és precíziós csapásokra. Különösen a Harop jelez egy elmozdulást a magas értékű, precíziós célzott hadviselés felé, tükrözve a keringő lőszerek növekvő fontosságát a modern konfliktusokban. A Heron drón India „magas légtérbeli szemei” a békés időszakok megfigyelésére és harci műveletekre egyaránt.

Miközben sokan úgy vélik, hogy India harci drónjainak száma „mérsékelt”, a közelmúltban kötött 4 milliárd dolláros megállapodás 31 MQ-9B Predator drón beszerzéséről az Egyesült Államoktól jelentős ugrást jelent a csapásmérő képességeikben. India emellett rajdrón taktikákat is fejleszt – nagy számú kisebb UAV telepítése a légvédelem túlszárnyalására és telítettségére, lehetővé téve a magasabb értékű eszközök behatolását. Pakisztán drónflottája „terjedelmes és sokszínű”, amely hazai és importált rendszereket egyaránt tartalmaz – mondta Ejaz Haider, a lahorei védelmi elemző. Az inventoryja „több mint ezer drónt” tartalmaz, köztük kínai, török és hazai gyártású modelleket. Kiemelkedő platformok közé tartozik a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjai. Ezen kívül Pakisztán keringő lőszereket is fejlesztett, így növelve csapásmérő képességeit.

Matisek professzor úgy véli, hogy „Izrael technikai támogatása, amely a Harop és Heron drónok szállítását jelenti, kulcsszerepet játszott Indiában, míg Pakisztán török és kínai platformokra támaszkodása egy folyamatban lévő fegyverkezési versenyt tükröz.” A közelmúlt dróncseréi India és Pakisztán között jelentős fokozódást jelentenek rivalizálásukban, azonban éles ellentétben állnak az Oroszország és Ukrajna között megfigyelhető dróncentrikus háborúval. Ott a drónok központi szerepet játszanak a katonai műveletekben, mindkét fél ezreket telepít UAV-kat felderítésre, célzási munkákra és közvetlen támadásokra.

Manoj Joshi, egy indiai védelmi elemző szerint a drónok használata a folyamatban lévő konfliktus során, a harci repülőgépek vagy nehéz rakéták helyett, alacsonyabb szintű katonai lehetőséget képvisel. „A drónok kevésbé fegyverezettek, mint a pilóta nélküli repülőgépek, így egy értelemben ez egy visszafogott lépés. Azonban, ha ez csupán egy előjáték egy szélesebb légi kampányhoz, a számítás teljesen megváltozik” – mondta Joshi. Ejaz Haider úgy véli, hogy a legújabb drónaktivitás Jammu környékén „taktikai válasznak tűnik az azonnali provokációkra, nem pedig teljes körű megtorlásnak [Pakisztán részéről].” A professzor kiemelte, hogy a drónhadviselés, amit most látunk, nem tart sokáig; lehet, hogy ez csupán a nagyobb konfliktus kezdetét jelzi. „Ez jelezheti a de-eszkalációt vagy a fokozódást is – mindkét lehetőség fennáll. Egy határvonalnál állunk; az irány, amerre megyünk, bizonytalan.”

Nyilvánvaló, hogy India integrálja a drónokat a precíziós csapásmérő doktrínájába, lehetővé téve a távoli célzást

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6w6507wqo