Óriás tintahal felvétele az óceán mélyén
Az óceán mélyén rejtőzködő titkok felfedezése mindig is vonzotta az emberiséget, és most újabb lenyűgöző esemény történt ezen a téren. Az első felvételek egy hatalmas tintahalról, amely a természetes élőhelyén készült, 100 évvel azután, hogy a faj először felfedezésre került, most láthatóvá váltak. A felvételen egy 30 cm hosszú (11,8 hüvelyk) fiatal példány látható, amelyet 600 méteres mélységben, a Déli-Sandwich-szigetek közelében örökítettek meg. A felvételt egy tudósokból álló csapat készítette, amelyet az Essexi Egyetem professzora vezetett, és a felvétel elkészítése márciusban zajlott, egy 35 napos küldetés részeként, amelynek célja új tengeri élőlények felfedezése volt.
A hatalmas tintahalak lenyűgöző méretük és súlyuk miatt kiemelkednek a tengeri élővilágban. A szakértők szerint ezek a lények akár 7 méter hosszúra (23 láb) is megnőhetnek, és elérhetik az 500 kg-ot (1100 font) is, ami őket a világ legnehezebb gerinctelen élőlényeivé teszi. Érdekes módon a felvétel éppen a hatalmas tintahal felfedezésének 100. évfordulóján készült, így a tudósok számára ez egy különleges alkalom is. A Schmidt Ocean Institute Falkor (too) nevű hajójának legénysége egy távirányítású járművet használt a tintahal észlelésére. Dr. Michelle Taylor, a csapat vezető tudósa, elmondta, hogy kezdetben nem tudták, mit látnak, de a tintahal szépsége és szokatlansága miatt úgy döntöttek, hogy rögzítik a felvételt.
A felvételt Dr. Kat Bolstad is ellenőrizte, aki hangsúlyozta, hogy korábbi tintahal találkozások jellemzően csupán a bálnák és tengeri madarak gyomrában talált maradványok formájában történtek. „Izgalmas látni az első in situ felvételt egy fiatal hatalmas tintahalról, és alázatos dolog azt gondolni, hogy nincs tudomásuk az emberi létezésről” – mondta Bolstad. A hatalmas tintahal életciklusáról még nagyon keveset tudunk, de az biztos, hogy a fiatal példányok átlátszó megjelenése idővel eltűnik. A faj másik megkülönböztető jellemzője a nyolc karján található horgok jelenléte. Korábban már filmeztek elhullott felnőtt példányokat, de élve, mélységben soha nem látták őket.
A Természettudományi Múzeum szakértői megjegyezték, hogy nehéz megbecsülni a hatalmas tintahalak globális populációját. 2022-ben az intézmény arra figyelmeztetett, hogy a megfigyelések hiánya miatt a hatalmas gerinctelenek még ma is a legenda és a valóság határvonalán egyensúlyoznak. Ezen kívül a tudósok januárban egy glaciális üveg tintahal felvételét is elkapták, ez volt az első ilyen eset. Dr. Jyotika Virmani, a Schmidt Ocean Institute ügyvezető igazgatója, ezt a felfedezést különösen figyelemre méltónak nevezte, hiszen a két különböző tintahal azonos expedíciók során való felfedezése azt mutatja, mennyire keveset tudunk még a déli óceán csodálatos lakóiról. „Ezek a felejthetetlen pillanatok arra emlékeztetnek minket, hogy az óceán tele van még megoldásra váró rejtélyekkel” – tette hozzá Virmani.
A kutatások mellett a tengeri környezet javítására is számos kezdeményezés indult, amely Chichester és Camber Sands között terjed ki. Az ilyen programok célja, hogy fenntarthatóbbá tegyék a tengeri ökoszisztémákat, hiszen a homokhalak alapvető táplálékforrást jelentenek a brit tengerparton élő tengeri madarak számára. A Convex Seascape Survey eredményei azt mutatták, hogy az atlanti tőkehal az egyik olyan faj, amelyet túlfogtak. A halakat a Délnyugat körüli tengeri élet tudatosításának részeként szabadon engedik. Prof. Maria Fasli, az Essexi Egyetem képviselője pedig hangsúlyozta, hogy az egyetem szeretne a mesterséges intelligencia forradalmának élvonalába kerülni, ami újabb izgalmas lehetőségeket nyithat meg a kutatásokban és a tengeri ökoszisztéma megértésében.
Ezeket is érdemes megnézni
Kiber támadás érte a céget, ügyféladatok kerültek veszélybe
Továbbra is érvényben marad a homokhering horgászati tilalom
