
Fékező ütem a megújuló energia terjedésében, leállítottak egy jelentős szélerőművet
A dán Ørsted energiaipari vállalat bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű szélerőmű projektet, amely a kelet-yorkshire-i partok mellett épült volna. Ez a döntés jelentős csapást jelent a brit kormány tiszta energia iránti ambícióira, mivel a Hornsea 4 lett volna a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve, amelynek potenciális kapacitása 2,4 GW-ra rúgott volna, elegendő áramot termelve több mint egymillió háztartás számára. Az Ørsted közleményében kifejtette, hogy a projekt már nem gazdaságos, annak ellenére, hogy 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram értékesítését egy előre meghatározott áron.
A brit tengeri szélerőmű szektor az utóbbi években drámai költségnövekedéssel szembesült, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok korlátozásainak iparra gyakorolt hatásával Európa-szerte. A Hornsea 4 leállítása nem egyedülálló eset; a svéd Vattenfall vállalat is leállította a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését 2023 júliusában, szintén a növekvő költségek miatt. E projektet később a német RWE energiaipari cég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy befejezi a fejlesztést.
Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány által kitűzött 2030-as tiszta energia célkitűzésének életképességével kapcsolatban. A munkáspárti kormány öt központi „küldetésének” egyike a tiszta energia terjesztése. Jelenleg az ország áramának kicsit több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza alapú forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év alatt. Az Aurora Energy becslései szerint ehhez a brit offshore szélerőmű kapacitását meg kell háromszorozni, valamint a napelemek és a szárazföldi szélerőművek mennyiségét meg kell duplázni. Ezen kívül jelentős fejlesztések szükségesek az áramhálózatban is, beleértve 620 mérföld új elektromos vezeték kiépítését, alállomásokat és egyéb berendezéseket.
A helyi közösségek egyre inkább ellenállnak a közelükben lévő új energiainfrastruktúrák kialakításának. Számos iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői úgy vélik, hogy a 2030-as célkitűzés elérése nem reális. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdaságpolitikai professzora régóta hangoztatja, hogy az infrastrukturális fejlesztések ütemezése szinte lehetetlen feladat. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem teljesítik a nagyon rövid távú célokat, az maximalizálja a költségeket a próbálkozás során.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a célkitűzés „rendkívül nehéz” lesz, de szerinte egy „Herculean erőfeszítéssel” elérhető. Ed Miliband energiaügyi miniszter szintén elfogadja, hogy az elképzelés ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiai biztonság megteremtése érdekében.
A brit kormány azt tervezte, hogy együttműködik az Ørsted céggel, hogy a Hornsea 4 projektet „visszaterelje a helyes útra”, és hiszik, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető cél. A kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy erős projektportfólió áll rendelkezésükre a tiszta energia 2030-ra történő megvalósításához, és hogy küldetésalapú megközelítésük lehetővé teszi számukra, hogy navigáljanak a globális nyomások és az egyedi kereskedelmi döntések között a céljaik eléréséhez.

