Egy állatkerti hiúz boldogulhat-e a vadonban?

Ahogy megnyílik a ketrec ajtaja, a hiúz szimatolni kezd, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, majd óvatosan teszi meg az első lépéseit a német Fekete-erdő felé. A Cornwallban, egy állatkertben született hiúz lehet az első olyan brit állatkertben született macska, amelyet sikeresen visszaengednek a vadonba. Az állatkertekben született és nevelt állatok ritkán kapnak lehetőséget a szabad életre, mivel vagy nem rendelkeznek a szükséges túlélési készségekkel, vagy túlságosan hozzászoktak az emberi kapcsolatokhoz. Azonban a nőstény hiúzok hiánya az európai tenyésztési programban különleges kéréshez vezetett, amely a Newquay Állatkert hiúzát érintette. Az állatot Németországba költöztették, ahol a következő hónapokat egy elkerített területen fogják figyelni, hogy megállapítsák, felkészült-e a kihívásra.

A BBC stábja is jelen volt, amikor az újquayi hiúzt egy teherautóra rakták, amely Dél-Németország felé indult. Két nappal később a stáb a helyszínen volt, és látta, ahogy a hiúzt óvatosan egy 1200 négyzetméteres elkerített területre terelik. John Meek, a Newquay Állatkert munkatársa, aki szintén ott volt, elmondta: „Nagy fiú vagyok, de azért pár könnycsepp is lepergett az arcomon. Ma már az állatkertek nem azért léteznek, hogy állatokat zárjanak rács mögé, hanem a megőrzésért. És ez most itt a megőrzés akcióban.”

Európa erdeiben már több ezer hiúz él szabadon, de a génsokféleség növelése érdekében új hiúzok bevezetésére is törekednek, különösen Közép-Európában. Bár a hiúzok nem hivatalosan „nagy macskák”, akár 30 kilogrammos súlyukkal és szarvasok vadászatával táplálkoznak. Az Egyesült Királyságban egykor őshonosak voltak, de több száz évvel ezelőtt kihaltak, és mivel a brit szarvaspopulációk rekordmennyiségben vannak, egyre többen sürgetik a visszatelepítésüket.

Dina Gebhardt, a Berni Állatpark hiúztenyésztési koordinátora mosollyal mesél arról, hogy ő volt az, aki SOS-t küldött a Newquay hiúzért. Az ő feladata, hogy a kontinens különböző részeiről összepárosítja a nőstény és hím hiúzokat, valamint új otthonokat talál a kölykeiknek. „A természetünk nagyon fragmentált, a vasutak, utcák és városok miatt. Ez sok akadályt teremtett a hiúzok számára, ami inbredáláshoz vezetett” – magyarázza Dina. Az ő feladatává vált, hogy olyan fiatal, fogságban nevelt hiúzokat keressen, akiket be lehet vezetni a vadonba, ezzel növelve a számukat és javítva a genetikai keveredést.

Általában Dina hiúzai születésük óta a lehető legkevesebb emberi kapcsolattal nevelkednek, kifejezetten a szabadon engedés céljából. Viszont tavaly, Dina csalódására, különösen magas számú hím hiúz született. A sikeres újra vadásztatási programhoz pedig sokkal inkább nőstényekre van szükség, mint hímekre. Így Dina felkereste a Newquay Állatkertet, hogy megkérdezze, elérhető-e a kétéves nőstény hiúzuk. „Természetesen azonnal igent mondtunk, ez egy olyan dolog, amit szívesen megtennénk” – mondta John Meek, a Newquay Állatkert növény- és állatkurátora.

A következő hónapokban a hiúzt figyelni fogják, hogy kiderüljön, rendelkezik-e a vadonban való túléléshez szükséges készségekkel. Az áldozatok elfogása és megölése nem várhatóan problémát jelent, hiszen Eva Klebelsberg, a Baden-Württemberg hiúzvisszatelepítési programjának vezetője elmondta: „Ha ismered a macskákat, tudod, hogy még egy macska is, aki egész életét egy szobában töltötte, miután kikerül, képes lesz megölni egy madarat vagy egy egeret.” Jelenleg egy dámszarvas teteme felett állunk a Fekete-erdőben, Karlsruhe közelében. Itt már él egy kis hiúzpopuláció, és ez az egyik áldozatuk. A torkán látható szúrások biztos jelei a prédának.

Eva azt is hangsúlyozza, hogy az európai ökoszisztémákból hiányoznak a nagy ragadozók, és a hiúz segít a szarvasok populációjának szabályozásában, valamint abban, hogy azok folyamatosan mozgásban legyenek, ezzel megakadályozva a fák megdézsmálását. A Newquay hiúzának sorsa szempontjából a legfontosabb kérdés valószínűleg az lesz, hogy hogyan viszonyul az emberekhez. Mivel életének minden pillanatát rácsok mögött töltötte, ahol látogatókat figyelt, és gondozói etették, meg kell mutatnia, hogy nem kívánja keresni az emberi kapcsolatokat. Dr. Marco Roller, a Karlsruhe állatkert vezetője elmondta: „Közép-Európa nagyon zsúfolt, és nem sok hely van, ahol elegendő tér lenne a nagyobb állatok számára. Nem akarunk ember-állat konfliktusokat, ezért fontos számunkra, hogy ne legyenek agresszív vagy kíváncsi állatok, amelyek városokon vagy emberi települések közelében közlekednek.” A Newquay hiúzának sorsáról a nyár végén döntenek, miután több hónapig szoros megfigyelés alatt állt.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c8074ry1yr5o