A NASA megmentése önmagától – vajon a milliárdos megfelelő ember a feladatra?

Jared Isaacman, a milliárdos üzletember, nagy tervekkel érkezett a jövőbe, amely az emberiség számára új lehetőségeket nyújt a űrutazás terén. 2021-ben elindította első űrmisszióját, amelyet saját zsebéből finanszírozott, körülbelül 200 millió dollár értékben. Ezzel a lépéssel nem csupán egy új kalandba kezdett, hanem be is jelentette, hogy szeretné, ha az űrutazás nem csupán a kiváltságosok, hanem a tömegek számára is elérhetővé válna. „Szeretnénk, ha a résztvevők száma 600 ezer lenne” – nyilatkozta a sajtónak, utalva arra, hogy a jövőben sokkal több ember élheti meg a világűr felfedezésének élményét, nem csupán a NASA és a gazdagok körében elérhető módon.

Isaacman, akinek vagyona 1,9 milliárd dollárra tehető, a 1999-ben alapított fizetésfeldolgozó cégéből származik. Az űrutazás iránti szenvedélye és a repülés iránti szeretete vezette őt ehhez a projekthez, amely során 2021-ben négyfős legénységgel a SpaceX űrhajóján utazott. Azóta további izgalmas kalandok vártak rá, például tavaly egy továbbfejlesztett SpaceX kapszulában tett látogatása során ő volt az első, aki kereskedelmi űrsétát végzett, miközben egy új űrruhát tesztelt. Az ő fotója, amelyen az űrben lebegve a Föld látható alatta, ikonikusá vált, hiszen nem csupán egy gazdag playboy álmát valósította meg, hanem új határokat feszegetett a technológia terén.

Isaacman népszerűsége azonban még inkább nőtt, amikor Donald Trump decemberben őt jelölte a NASA új vezetőjének. A kérdés az, hogy miért választotta Trump Isaacmant, és mit vár tőle, különösen annak tükrében, hogy Trump Elon Muskot is fontos kormányzati szerepbe helyezte, hogy 2 trillió dollárt vonjanak le a szövetségi költségvetésből. A NASA vezetői pozíciója elnöki kinevezést igényel, de az Egyesült Államok szenátusának jóváhagyásával is kell számolnia. Isaacman megbízatása komoly kérdéseket vet fel az emberiség jövőjével kapcsolatban az űrben, figyelembe véve a tömegek számára tervezett űrutazásra vonatkozó vízióját.

A NASA jövője szempontjából is jelentős következményekkel járhat Isaacman kinevezése, ha az ő vezetése alatt a NASA még inkább a magánszektorra támaszkodik, mint eddig. A NASA korábbi vezetői között voltak olyanok, akik űrhajósok voltak, míg mások kormányzati háttérrel rendelkeztek. Azonban Isaacman, Musk és Jeff Bezos új generációs milliárdosokká váltak, akik megkérdőjelezik a régi rendszert és felgyorsítják az innovációt, céljuk pedig a költségek drasztikus csökkentése az emberi űrutazás terén.

A NASA költségvetése az Egyesült Államok kongresszusa által ellenőrzött, ami azt jelenti, hogy Isaacman a költségcsökkentési törekvések közepette érkezik a pozíciójába. Az SLS, a NASA holdrakétája, amelynek költségei az utóbbi időben megugrottak, szintén kulcsfontosságú kérdés, mivel a NASA ellenőrző hivatala arról számolt be, hogy a rakéta minden egyes indítása 4,1 milliárd dollárba kerül, míg Musk SpaceX rakétája, a Starship mindössze 100 millió dollárért indítható. A verseny a két milliárdos között felgyorsítja az innovációt és segíthet a költségek csökkentésében.

Isaacman nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a második űrkorszak éppen csak most kezdődik, és elmondása szerint egy virágzó űrközgazdaság fog kialakulni, amely lehetőségeket teremt az emberek számára az űrben való életre és munkára. Ugyanakkor sokan aggódnak amiatt, hogy a NASA és a magánszektor közötti szoros kapcsolat milyen következményekkel járhat a versenytársak számára, és hogy a NASA története során eddig megszerzett tapasztalatokat milyen mértékben fogják figyelembe venni a jövőbeli döntések során.

A NASA reformja és a költségek csökkentése nem pártpolitikai kérdés, hiszen a demokraták és a republikánusok egyaránt szükségesnek tartják a változtatásokat. Isaacman kinevezése különleges lehetőséget ad arra, hogy a NASA történetének legnagyobb változásait vezesse be, és lehetőséget biztosít arra, hogy az amerikai űrprogram új irányba terelődjön. A következő hónapokban kiderül, hogy sikerül-e megteremteni a megfelelő egyensúlyt a NASA, a kongresszus és a Fehér Ház között, és hogy a NASA valóban képes lesz-e alkalmazkodni a modern űripar kihívásaihoz, miközben a jövőbeni terveik megvalósítására törekednek.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn93797z2dpo