Az emberek, akik elutasítják a mesterséges intelligenciát

Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenáll az mesterséges intelligencia (AI) térnyerésének. Zetteler véleménye szerint az AI használata nemcsak értelmetlen, hanem az emberi kapcsolatok minőségét is csökkenti. „Nem látom értelmét annak, hogy olyan tartalmat olvassak, amelyet valaki nem volt hajlandó megírni” – mondja. Az ügynökség, amely körülbelül 10 alkalmazottat foglalkoztat, részben részmunkaidős munkatársakból áll, és Zetteler számára a kreativitás és a személyes érintés rendkívül fontos. „Miért küldenénk el valamit, amit nem írtunk meg? Miért olvasnánk egy újságot, amelyet gépek írtak, vagy hallgatnánk olyan zenét, amit AI hozott létre?” – teszi fel a kérdést, miközben hangsúlyozza, hogy az ilyen döntések nemcsak a munkahelyi környezetet, hanem az emberi élményeket is befolyásolják.

Az AI, különösen a ChatGPT megjelenésével, amely 2022 végén indult el, világszerte népszerűvé vált. A szoftvercég, a Semrush szerint a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatót vonz. Ugyanakkor az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, óriási mennyiségű energiát igényelnek ahhoz, hogy működjenek. Goldman Sachs egy jelentése szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi energiát fogyaszt, mint egy Google keresés. Ez a tény sokak számára zavaró, mivel a környezeti hatásokat egyre inkább figyelembe kell venni a technológia használata során.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elutasítja az AI-t, mivel úgy véli, hogy az ellentmond az üzleti filozófiájának, amely a humán kapcsolatokra épít. „Az AI lényegében lelkület nélküli, és a vállalkozásom alapelveivel ellentétes” – mondja. Emellett a technológia környezeti hatásai is aggasztják, hiszen az adatközpontok működtetése hatalmas energiafogyasztással jár.

Zetteler elismeri, hogy az AI sok jó dolgot képes elérni, például segíthet a látássérülteknek, de meg van győződve arról, hogy hosszú távon nem lesz jótékony hatással a társadalomra. „Boldog vagyok, hogy az AI létezik, ha a vakok cikkeket tudnak olvasni, de úgy érzem, hogy az általános haszna nem fogja megváltoztatni a világot” – mondja. Az a kérdés, hogy az AI használata versenyelőnyt adhat-e a rivális cégeknek, szintén foglalkoztatja. „Ha a sikert a társadalomhoz való hozzájárulás és az alvás minősége alapján mérjük, akkor nem biztos, hogy az AI használata helyes döntés” – zárja le gondolatait.

Seattle-ben él Sierra Hansen, aki a közügyek területén dolgozik, és ő is elutasítja az AI alkalmazását. Véleménye szerint az AI használata csökkenti a problémamegoldó képességünket. „Az agyunk az, ami segít abban, hogy a napjainkat megszervezzük, nem pedig az AI Copilot” – mondja, hangsúlyozva, hogy az emberi kritikai gondolkodás elengedhetetlen az életben.

Mások, mint például Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben szintén ellenálltak az AI használatának, de végül be kellett építeniük a munkájukba, hogy versenyképesek maradjanak. „A kollégáim már elkezdték használni az AI-t, és nekem is lépést kellett tartanom” – említi, hozzátéve, hogy ma már nem tartja lustaságnak az AI alkalmazását, mivel az javíthatja a munkáját.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, arra figyelmeztet, hogy az AI elterjedése elkerülhetetlen, és a jövőben az emberek szerepe a döntéshozatali folyamatokban megmarad, míg bizonyos területeken, mint például az időjárás-előrejelzés, az AI gyorsan át fogja venni a vezető szerepet. Az AI a munkaerőpiacon már most is nagy hatással van, és sokan úgy érzik, hogy az AI nélküli munka már nem lehetséges. Az AI megjelenése tehát nem csupán technológiai kérdéseket vet fel, hanem mély társadalmi és etikai dilemmákat is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo