Forradalom zajlik az indiai edzőiparban

Bár valószínűleg nem hallottál még a tajvani Hong Fu Industrial Group cégről, érdemes alaposabban megismerkedni vele, hiszen termékeik sok helyen feltűnnek a forgalmas utcákon. A Hong Fu a világ második legnagyobb edzőcipőgyártója, amely cipőket szállít olyan ismert márkák számára, mint a Nike, Converse, Adidas és Puma. Évente körülbelül 200 millió pár sportcipőt állítanak elő, így nem meglepő, hogy amikor jelentős befektetést indítottak az indiai piacon, az iparág figyelmét felkeltette.

A Hong Fu jelenleg egy hatalmas gyárat épít Panapakkamban, a dél-indiai Tamil Nadu államban. Amikor a gyár teljes kapacitással működik, ami várhatóan három-öt éven belül megtörténik, évi 25 millió pár cipőt fognak gyártani, ezzel mintegy 25 000 embernek adva munkát. A projektben indiai partnerek is részt vesznek, köztük Aqeel Panaruna, a Florence Shoe Company elnöke, aki elmondta: „A nemzetközi piac telített, és a Hong Fu új piacot keresett. Az indiai piacon drámai növekedés tapasztalható a nem bőr lábbelik iránt, ami hatalmas potenciállal bír.” Az indiai kormány is szívesen vonzza az ilyen befektetéseket, bízva abban, hogy ez javítani fogja a lábbelik iparának színvonalát és növeli az exportot.

Az ipar fellendítése érdekében tavaly augusztusban az Indiai Szabványügyi Hivatal (BIS) új minőségi előírásokat vezetett be az Indiában forgalmazott cipők számára. Ezek az előírások például megkövetelik, hogy a felhasznált anyagok teljesítsenek bizonyos erősségi és rugalmassági teszteket. Sandeep Sharma, újságíró és a lábbelik iparágának szakértője hangsúlyozta: „Ezek a BIS szabványok igazából a piac tisztításáról szólnak. Túl sok alacsony minőségű termék árasztotta el a piacot, és a fogyasztóknak jobbra van szükségük.”

Azonban sok indiai számára nem elérhetők a jól ismert márkák cipői, így az olcsóbb, helyi gyártók termékei jelentik a megoldást. Ezek a kis cipőgyártók, akiket a „szervezett szektor” részeként emlegetnek, a cipőpiac körülbelül kétharmadát teszik ki. Ashok, aki nem kívánja megosztani teljes nevét, a szervezett szektor részeként dolgozik, és Agra környékén található cipőgyártó üzemekkel rendelkezik. Ő azt állítja, hogy naponta körülbelül 200 000 pár cipőt készítenek a hasonló üzemek Indiában. „Sok fogyasztó, különösen a vidéki és alacsony jövedelmű városi területeken, inkább az olcsóbb helyi lábbeliket választja a márkás változatok helyett,” mondja Ashok. „Sok szervezett márka nehezen tud terjeszkedni a félvárosi és vidéki területeken, mert mi szolgáljuk ki őket.”

A kérdés az, hogy az új kormányzati szabványok hogyan érintik az olyan gyártókat, mint Ashok. „Ez bonyolult,” mondja Sharma. „Azt hiszem, a kormány próbál egyensúlyozni. Nem zárhatják be egyszerűen a kisvállalkozásokat, amelyek milliókat foglalkoztatnak – az gazdasági öngyilkosság lenne.” Sharma úgy véli, hogy a kormány inkább egy sárgarépát és botot jelentő megközelítést alkalmaz, amely a szabványok bevezetésére ösztönöz, ugyanakkor segítő programokat is indít a kis gyártók modernizálására.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szervezett szektor híres a nagy márkák hamisítványainak készítéséről, ami bár népszerű az indiai vásárlók körében, más országok hosszú ideje panaszkodnak a veszteségek miatt. Eközben számos új indiai cipőgyártó is megjelenik, hogy kiszolgálja az indiai középosztály növekvő igényeit. Sabhib Agrawal, aki a Zen Barefoot nevű vállalatot vezeti, a mezítláb cipők iránt próbálja vonzani a vásárlókat. „A mi cégünk különleges, mert az indiai lábbelik ipara nem igazán innovatív,” mondja Agrawal. „Nagyon kevesen hajlandók időt és pénzt fektetni új technológiákba. Az indiai gyártásban a profit az elsődleges cél.”

A Comet nevű indiai cég szintén innovációra törekszik, és azt állítja, hogy ők az első hazai edzőcipő-márka, amely a teljes gyártási folyamatot birtokolja, a tervezéstől a gyártásig. „Ez a szintű ellenőrzés lehetővé teszi számunkra, hogy kísérletezzünk anyagokkal, innovatív formákat vezessünk be, és folyamatosan finomítsuk a kényelmet és a megfelelő illeszkedést a valós visszajelzések alapján,” mondja a cég alapítója, Utkarsh Gupta.

Agrawal reméli, hogy a jövőben a szervezett szektor nem marad figyelmen kívül az indiai lábbeligyártó ipar növekedésének közepette. „A kormánynak akkreditációt és tanúsítványokat kellene adnia nekünk, hogy a gyáraink ne zárjanak be,” mondja Ashok. „Ha mi is bekerülünk a szervezett szektorba, senki sem tudja majd legyőzni Indiát a cipőgyártásban.” Sharma azonban figyelmeztet, hogy a változás elkerülhetetlen. „A piac mindenképpen elmozdul. Látni fogjuk, hogy a nagyobb szereplők egyre nagyobbá válnak – nekik van pénzük ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak. De nem hiszem, hogy a kisebb szereplők teljesen eltűnnek. Az okosak megtalálják a niche piacaikat.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2nplgm2kpo