Kanadai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
A kanadai szövetségi választások során a középpontban Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének fenyegetése áll, míg a globális felmelegedéshez való kanadai hozzájárulás kérdése háttérbe szorult. A két fő politikai párt, a Liberálisok és a Konzervatívok is új energia-infrastruktúrák kiépítésére tesz javaslatokat, mivel Kanada igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való függőségét. Mark Carney, a Liberális Párt vezetője, aki március elején vette át a miniszterelnöki posztot, azt ígéri, hogy Kanadát a hagyományos és zöld energia globális szuperhatalmává alakítja. Ezzel szemben a Konzervatívok vezetője, Pierre Poilievre, az olaj- és gázipar fellendítését szorgalmazza, valamint a szén-dioxid-adó eltörlését javasolja. Ez a megközelítés jelentős eltérést mutat az előző, 2021-es választásoktól, ahol a környezetvédelem volt a választók legfontosabb aggodalma.
Carney eddigi pályafutása során a klímaváltozás nemzetközi szószólójaként szerzett hírnevet, korábban az Egyesült Királyság Bankjának kormányzója volt, és az ENSZ különleges képviselőjeként is tevékenykedett a klímaügyek és a pénzügyek terén. Ám miniszterelnökké választása után első intézkedése a fogyasztói szén-dioxid-adó eltörlése volt. Ez az adó, amely a Liberálisok aláírási klímapolitikájának egyik alapköve volt, 2019 óta érvényes, és a szén, olaj vagy gáztermékeket használó fogyasztókra nehezedett. Az adó népszerűtlen volt, a Konzervatívok pedig könnyen céltáblává tették a megélhetési költségek emelkedésének magyarázatában. Poilievre még „Szén-dioxid-adó Carney”-ként is próbálta bemutatni riválisát. Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy az adó eltörlése politikai szempontból bölcs döntés volt, míg mások hibának tartják.
Carney energiapolitikai programja arra összpontosít, hogy Kanadát a tiszta és hagyományos energia világelsőjévé tegye. Kampányában a zöldenergia-projektek gyorsítását, valamint a zöld közlekedés és épületek támogatását hirdeti, ám a részletek még nem tisztázottak. Emellett a szén-dioxid-eltávolító technológiákba való befektetést is sürgeti. Azonban a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a kanadai polgárok körében a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak csökkentek, miközben a megélhetési költségek, az energia és a lakhatás árának emelkedése került előtérbe.
Az ukrajnai háború új hangsúlyt helyezett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, az olajra, a gázra és a kritikus ásványi anyagokra. Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi változásokkal foglalkozó karának professzora hangsúlyozta, hogy Kanada geopolitikai szerepe megerősödött, mivel szövetségesek keresik az ország ásványi anyagait, hogy alternatívát kínáljanak Oroszországgal szemben.
Pierre Poilievre, aki Carney kihívója, a megélhetési költségek kérdésére épít, és szigorúbb jogi és rendészeti intézkedéseket sürget, valamint a „woke” kulturális kérdésekkel foglalkozik. A Konzervatív Párt, amelynek erős szavazóbázisa van az energiadús régiókban, az olaj- és gázipar jelentős bővítését és az ipari szén-dioxid-adó eltörlését támogatja. Poilievre nem világos abban, hogy támogatja-e Kanada nettó nulla kibocsátási céljait, de érvelése szerint jobb lenne, ha India és más ázsiai országok „piszkos szenet” tisztább kanadai olajra és gázra cserélnék.
A választók fejében azonban a legfontosabb kérdés az, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni a harcias amerikai elnököt. Ez különösen fontos az olaj- és gázipar szempontjából, mivel Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj körülbelül 90%-a az amerikai határon túlra kerül. A szénhidrogénipar jövője szempontjából aggasztó a kereskedelmi vámok hatása, amely súlyosan érintheti a munkahelyeket és a gazdaságot. Carney a választási viták során úgy nyilatkozott, hogy a csővezetékek nemzeti biztonsági problémát jelentenek Kanadának, utalva ezzel az Egyesült Államoktól való függőség csökkentésének szükségességére.
A kampány során a Liberálisok és Konzervatívok is megígérték, hogy felgyorsítják az „energiafolyosók” kiépítését, de Carney ellentmondásos álláspontot képvisel a csővezetékek támogatásában, mivel tudja, hogy ezek mélyen népszerűtlenek a környezetvédők körében. Az Insurance Bureau of Canada legfrissebb jelentése szerint 2024-ben a időjárással összefüggő biztosított veszteségek összege 8,5 milliárd kanadai dollárra nőtt, ami háromszorosa a 2023-as adatnak. A két fő jelölt javaslatai, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok szerepét növelik Kanada gazdaságában, súlyos ellentmondásban állnak az ország klímavédelmi kötelezettségeivel, hiszen Kanada nemzetközi színtéren vállalta, hogy 2030-ra 40-45%-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, míg 2023-ban mindössze 8,5%-os csökkentést értek el. Akárki is nyeri a választásokat, komoly kihívás előtt áll, hogy e két célkitűzést összeegyeztesse. A kanadai választók április 28-án szavazhatnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Óriás tintahal felvétele az óceán mélyén
A Harrods is áldozatul esett a kibertámadásnak
