Magyar vs. osztrák egészségügy: Mit tanulhatunk a különbségekből?

Az egészségügyi rendszerek összehasonlítása gyakran elvont statisztikákon alapul, de mi történik, ha egy magyar vállalkozó személyesen tapasztalja meg mindkét rendszer működését? Novák László 2014-ben költözött Ausztriába, és azóta a König & Novák egészségügyi szolgáltató társalapítójaként segít magyaroknak navigálni mindkét ország egészségügyi rendszerében.

„Rögtön a bécsi pályaudvar” volt az első élmény, ami megmutatta számára a különbséget a két ország szemléletmódja között – mesél Novák László. A Westbahnhof, ami egyben bevásárlóközpont, buszpályaudvar és metrócsomópont is, tökéletesen példázza azt a funkcionális gondolkodást, ami Ausztriában jellemző. „Nincs magán meg állami érdek külön, hanem komplex érdek van, hogy ha az utas leszáll, minden szempontból ott rögtön a lehető legkomplexebben a legjobbat kapja.”

A rendszer vs. kapcsolatok dilemmája

Magyarországon megszoktuk, hogy az egészségügyi ellátáshoz személyes kapcsolatokra van szükség. Ismerősöktől kérünk orvosi ajánlásokat, és büszkén mesélünk arról, hogy „ismerek itt vagy ott egy orvost.” Ez a rendszer azonban alapvetően hibás, mivel nem ad garanciát a szakmai képességekre.

„Senki nem ismer senkit így” Ausztriában – fogalmaz kategorikusan Novák László. „Ha jól működik egy rendszer, tök mindegy, hogy kihez mész.” A különbség szembetűnő: míg Magyarországon a nők hónapokig keresnek „jó” szülészt és személyes kapcsolatokon keresztül próbálnak bejutni a megfelelő kórházba, addig Ausztriában „amikor érzi, hogy megy el a magzatvíz, akkor vagy hív egy mentőt, vagy a férje beviszi az egyik kórházba és ott megszül.”

Az osztrák rendszerben „az orvosokat nem érdekli, hogy ő egy cukrászlány vagy egy professzor asszony, nem érdekli őket, hogy egy miniszter vagy egy egyszerű közszolga.” Mindenki egyformán kapja a szükséges ellátást, a szakmai protokollok szerint.

A hálapénz rendszer bukása és következményei

A 2021. január 1-jén bevezetett hálapénz-tilalom gyökeres változásokat hozott a magyar egészségügyben. Novák László szerint ez a rendszer korábban „működtette az ellátást – na nem a nagy tömegeknek, mert a nagy tömegek ehhez não tudtak nyúlni –, de az anyagi felső egyharmadnak mindenképpen.”

A hálapénz eltörlése után az orvosok „lemondtak erről a hálapénzről, mert megemelték cserébe valamennyire a fizetésüket. Most azonban 8 óráért kapnak X forintot, és ebbe annyi beteget vállalnak pont el, amennyi neki kényelmesen belefér.” Ez jelentős kapacitáscsökkenéshez vezetett, mivel az orvosok többé nem érdekeltek a túlórázásban.

„Az orvosok rettenetesen nehéz és méltatlan helyzetben küzdenek ma Magyarországon” – állapítja meg a szakértő, hozzátéve, hogy „pánikot okozott a lakosság körében, hogy hoppá, most már Magyarországon sem biztos, hogy tudok jó orvost vagy éppen olyan problémám van, amivel gyors határidővel nem lehet ellátásba bejutni.”

Az életminőség különbségei: számok, amelyek sokkolnak

A statisztikák magukért beszélnek: Ausztriában a várható átlagos élettartam körülbelül férfiaknál 8,5 évvel hosszabb, mint Magyarországon. Ennél is megdöbbentőbb az úgynevezett „egészségben eltöltött évek száma” mutató, ahol a különbség 18 év az osztrákok javára.

„Magyarországon a 65 év feletti korosztály közel kétharmada szenved valamilyen tartós egészségügyi problémában. Ez rettenetesen magas arány” – hangsúlyozza Novák László. A különbség nem az életmódban keresendő elsősorban: „nem azért van, mert az osztrák kevesebbet dohányzik, mint a magyar. Sőt nem isznak kevesebbet Bécsben a tömegek, mint Magyarországon.”

A kulcs a hozzáállásban rejlik. Az osztrák „azután rúg be, hogy lejött 6 óra síelés után a sípályáról. Azután szívja el a cigarettát, hogy egész délelőtt biciklizett.” A mérték és az egyensúly más, de ennél fontosabb, hogy Ausztria magyar orvosok segítségével is gondoskodik arról, hogy az ott lakók törődjenek az egészségükkel, eljárjanak szűrővizsgálatokra, mindig megcsináltassák a legfontosabbakat, amit ráadásul fizet a helyi társadalombiztosítás.

A szűrővizsgálatok minősége: felszín vs. alaposság

A különbség a szűrővizsgálatok területén is szembeötlő. Magyarországon „a marketingként eladott menedzserszűrés az, ahol érdekes módon mindig mindenkivel minden rendben van.” Ez természetellenes, hiszen „nem találták meg az induló problémákat, amik már elkezdődtek a szervezetben és észre kéne venni.”

Ezzel szemben Ausztriában „tényleg alapos vizsgálatok” zajlanak, amelyek valóban képesek kimutatni a kezdődő problémákat. A különbség nemcsak a felszereltségben, hanem a hozzáállásban is megmutatkozik.

Egy magyar vállalkozó első osztrák orvosi tapasztalata

Novák László első bécsi orvosi vizsgálata sok mindenben megnyitotta a szemét. Az oltáskönyv kérése volt az első sokk: „ebben nincs semmi 18 éves kora óta!” – mondta a doktornő. Kiderült, hogy a gyerekkori oltások „már tíz éve, húsz éve kifutottak, már nem védik magát.”

Ausztriában 14 olyan oltás van összesen, „amiket élethossziglan javasolnak, egy-egy alkalommal vagy rendszeresen frissíteni.” Például az 50 év feletti korosztálynak nagyon javasolják az övsömör elleni oltás beadását, „ami az időskori övsömört megelőzi. Ez egy rettenetesen fájdalmas, nehéz, kellemetlen betegség tud lenni.”

A vizsgálat maga is sokkal alaposabb volt: „végtelenül alapos, végtelenül szofisztikált és teljes körű a felmérés minden részében.” Nem csak vérnyomásmérés és magasságmérés, hanem „lement a labor, meg a vérvétel, vizelet, illetve székletmintát is le kellett adni.”

Az állami és magánellátás összjátéka

Ausztriában az állami és magánellátás között nincs olyan éles határ, mint Magyarországon. „Az állami jogosultsággal egy bizonyos felár megfizetése mellett mehetsz a privát klinikákra is.” A rendszer úgy működik, hogy az állami TB megtéríti a költségek egy részét közvetlenül a klinikának, a páciens pedig csak a különbözetet fizeti.

„A 60 felárat, amit te megfizetsz, az igazából a körülményeknek, a parkolásnak, a reggelinek és az egésznek egy kicsit a nagyvonalúságának a plusz díja, de szakmailag nézve ugyanazt kapod meg pontosan egy államiban és Ausztriában, mint a privát klinikán.”

Sőt, technológiai szempontból „az állami rendszer tulajdonképpen Ausztriában előrébb tart, mint a privát egészségügy,” mivel az osztrák állam azonnal megveszi a legújabb berendezéseket, míg a privát klinikák megtérülési szempontokat mérlegelnek.

A König & Novák megoldása

A két rendszer közötti különbségek tapasztalása vezetett a König & Novák egészségügyi szolgáltató megalapításához. „Az igény jött először” – magyarázza Novák László, amikor barátok, ismerősök kezdtek érdeklődni bécsi orvosok után.

A szolgáltatás lényege nem csak a kapcsolatteremtés, hanem „van egy külső lelkiismerete és egy külső szem, aki őt hívja és nyaggatja, hogy vigyázzon magára és még abban is segít, hogyan tegye ezt.” Az ügyfél egészségi állapotával kapcsolatos információk egy nagy adatbázisban vannak tárolva, és a szakemberek emlékeztetik a tagokat a szükséges vizsgálatokra.

„Mi abból élünk, hogy ők boldogok és egészségesek és fizetik a tagdíjat. Úgyhogy mi teljesen az ő oldalukon vagyunk, és próbáljuk megőrizni az egészségüket” – foglalja össze az üzleti modell alapját.

Mit tanulhatunk a különbségekből?

A magyar-osztrák összehasonlítás rávilágít arra, hogy az egészségügy nem csak orvosi kérdés, hanem rendszerszemlélet kérdése is. Ausztriában a „funkcionális gondolkodás” érvényesül, ahol minden szereplő – állami és magán – együttműködik a beteg érdekében.

A megelőzés kultúrája, a rendszeres szűrővizsgálatok támogatása, a modern technológiák alkalmazása és a szakmai protokollok betartása együttesen vezetnek ahhoz, hogy az osztrák lakosság nemcsak tovább él, hanem ezt az időt egészségben tölti el.

„Most élsz” – ez a filozófia áll a König & Novák működésének középpontjában, és ez lehetne a magyar egészségügy megújításának kulcsa is. A kérdés az, hogy mikor döbbenik rá a magyar egészségpolitika és a lakosság is arra, hogy az egészség nem várat, és a befektetés most történik, a haszon pedig évtizedekkel később jelentkezik.