Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből

A tudósok új kutatási projektet indítottak, amelynek célja, hogy a tengervíz színében jelentkező apró eltérések segítségével képesek legyenek a Déli-óceánban élő apró, de rendkívül fontos antarktiszi krillek számát számon tartani, méghozzá még az űrből is. Az antarktiszi krill, amely mindössze néhány hüvelyk hosszú, a világ egyik legbőségesebb és legfontosabb állata. Ezek a kis lények táplálékul szolgálnak számos tengeri élőlény számára, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat. A kutatók azonban aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krillekre, így új módszerek kidolgozására van szükség a populáció monitorozására.

Rod Downie, a WWF-UK fő sarkvidéki tanácsadója elmondta, hogy „az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhősei”. Kicsik és elhanyagolt hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdakat használva meghatározzák, hány krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelésében rejlik, amely a krillek számától függően változik.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrég tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött, hogy megmérje ezt a jelenséget. „Kezdünk a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet és elvégezzük a mérést, hogy mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krill sűrűségének és az óceán színének változásainak pontos elemzése lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációról, lehetővé téve ezzel a populáció űrbeli megfigyelését.

A krill táplálékául szolgál a világ legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak, amelyek ezernyi kilométert vándorolnak az Antarktiszra, hogy táplálkozhassanak velük. Ezen kívül a krill alkotja az egészséges óceán alapját – ez a folyamat egy virtusos ciklus része: a bálnák krillt esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények a növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek (nagymennyiségben), az tápanyagot ad a bolygót hűtő tengeri növényeknek. Azonban ahogy a globális felmelegedés következtében a tenger hőmérséklete emelkedik, a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus felborulhat, és a krillek sebezhetővé válhatnak.

Downie hangsúlyozta, hogy „sürgősen jobban kell kezelnünk a halászati tevékenységeket és védenünk kell a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatán belül”. A projekt célja, hogy új eszközöket biztosítson a krill védelmére és monitorozására, amely elengedhetetlen a faj megőrzéséhez. Az antarktiszi krill tehát nemcsak a tengeri ökoszisztéma alapköve, hanem a klímaváltozás hatásainak megértéséhez és kezeléséhez is kulcsszerepet játszik. Ahogy a kutatók folytatják munkájukat, a krillek és az őket körülvevő ökoszisztéma megfigyelése új kihívások elé állítja a tudományt, és az eredmények remélhetőleg hozzájárulnak a jövő fenntarthatóbb tengeri életének megőrzéséhez.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo