Védelmi megállapodások és palotai meghívók: Tárgyalások az Egyesült Királyság és az EU között a Brexit utáni első csúcs előtt

Hétfőn Londonban tartják az EU és az Egyesült Királyság első bilaterális csúcsértekezletét a Brexit óta, ami szimbolikusan jelentős pillanatot jelent mindkét fél számára. A találkozó előtti hangulatot figyelve a szakértők és tisztviselők egyaránt hangsúlyozzák, hogy a Brexit által kiváltott, a két oldal közötti mély feszültség már nem létezik. A globális események, mint például Oroszország és Kína fenyegetése, az ukrajnai háború, valamint az Egyesült Államok Trump alatti politikájának következményei arra késztették az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Anand Menon, a UK in a Changing Europe agytröszt igazgatója úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi kontextusban a két hatalom közötti együttműködés elengedhetetlen, és a legtöbb európai ország, beleértve Franciaországot is, ezt felismerte.

Franciaország, amely a legtöbb EU-s tagállamhoz képest keményebben tárgyal a csúcs előtt, nem véletlen, hogy a brit kormány éppen most hívta meg Emmanuel Macron francia elnököt első állami látogatására. II. Károly király és Kamilla királyné fogadja őt és feleségét a windsori kastélyban júliusban. Ez a lépés a brit kormány részéről nyilvánvalóan próbálkozás arra, hogy közelebb kerüljön a francia vezetőhöz, hiszen Franciaország nem szeretné, ha ő lenne az egyetlen ország, amely megakadályozza a szorosabb brit-európai együttműködést. Azonban Paris nem hajlandó feladni a kulcsfontosságú érdekeit, például a brit vizeken való halászati jogokat és az EU védelmi szerződéseire vonatkozó pályázati lehetőségeket. A csúcs előtti tárgyalások során a két fél valószínűleg az utolsó pillanatig folytatja a „húzavonát” a megállapodás részleteiről.

Az esemény napján három külön bejelentés várható, amelyek a kereskedelmi intézkedések „resetelését” jelentik, amit Sir Keir Starmer brit miniszterelnök ígért, miután tavaly nyáron megnyerték a választásokat. Ezek az intézkedések azonban nem számítanak jelentős gazdasági áttörésnek, és nem nevezhetők ambiciózusnak. A munkaügyi kormány nem tudja teljesen elérni a kereskedelmi akadályok lebontását az EU-val, ha tartja magát a „vörös vonalakhoz”, vagyis a vámunióhoz és a belső piac újrahozatalához való csatlakozás elutasításához. A Labour Párt, amely ígérte, hogy prioritásként kezeli az Egyesült Királyság gazdasági növekedését, óvatosnak érzi magát a Reform Párt népszerűsége miatt, amely a közelmúltban jól teljesített a helyi választásokon.

A brit kormány a kereskedelmi akadályok csökkentésére szektoronkénti megközelítést alkalmaz. Számos tárgyalási óra ment el az állat- és növényegészségügyi megállapodás, az úgynevezett SPS megállapodás kidolgozására, amely megkönnyíti a hús- és növényi termékek exportját és importját az EU és az Egyesült Királyság között, valamint segít csökkenteni a Brexit utáni kereskedelmi bonyodalmakat Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Az EU azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a jövőben kövesse az új SPS szabályokat és fogadja el az Európai Bíróság szerepét a megállapodás ellenőrzésében, ami valószínűleg népszerűtlen lesz a Brexit szószólói körében.

A csúcs során várhatóan szó lesz a migráció csökkentéséről is, amely a Labour kormány egyik legfontosabb prioritása. A fiatalok mobilitási programja, amely lehetővé tenné az EU állampolgárainak, hogy utazzanak, tanuljanak és dolgozzanak az Egyesült Királyságban, szintén a napirenden szerepel. A brit kormány hasonló programokat kínál más országokkal, mint például Kanada, Ausztrália és Japán. Mindazonáltal a tárgyalások nehezek, és a Labour kormány kénytelen szigorítani a feltételeket, hogy korlátozza az EU-ból érkező migrációt.

A csúcs során a védelemről és biztonságról szóló paktum aláírása is napirenden van. Az Egyesült Királyság és az EU már szorosan együttműködik Oroszország szankciói és Ukrajna védelme terén. Az egyezmény nem jogilag kötelező érvényű, de a tárgyalások bonyolultak: az Egyesült Királyság szeretné, ha a védelmi cégeik részt vehetnek az EU új újrafegyverzési programjában. Franciaország azonban szigorú korlátozásokat szeretne bevezetni a nem EU-s cégek részvételére vonatkozóan. A németek, a balti államok és más országok azonban az Egyesült Királyság mellett állnak, így a helyzet bonyolult és politikailag érzékeny. A csúcs tehát nem csupán egy egyszerű találkozó, hanem a jövőbeli együttműködés alapjait is meghatározza, és mindkét fél számára kihívásokkal teli időszakot jelent.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ckg4r54kd8do