Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

Az első holdkőminták, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá kölcsönbe Kínától. Ezek a pici szikladarabok most egy szuperbiztonságos létesítményben, Milton Keynesben található széfben vannak, ahol a szakemberek első alkalommal nézhettek rájuk. Professzor Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, úgy nyilatkozott róla, mint „több mint aranypor”. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és hatalmas privilégium számomra” – mondta.

A professzor csapata a mintákat megőrli és lézerekkel kezeli, hogy válaszokat találjanak a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A por szemcséi között olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámasztják a tudósok elméletét, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközése során keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmissziója során gyűjtötte össze ezeket a kőzeteket, amikor a landolás során egy vulkáni területre, Mons Rümkerre érkezett. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kg anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a Belső-Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a világűr új versenyének vezető pozíciójába emelte.

A globális űrkutatók közötti együttműködés hosszú hagyományát követve Kína most először engedett hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, lehetővé téve számukra, hogy új felfedezéseket tegyenek. A professzor a múlt héten Pekingben egy ünnepélyes ceremónia keretében vette át a kicsi ampullákat, ahol találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – és Kína annyira előttünk jár az űrprogramokon való befektetéseik terén” – tette hozzá. A professzor a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza a drága rakományt az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában belépve ragadós szőnyegre lépünk, hogy megtisztítsuk a cipőinket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit öltünk magunkra. Az ilyen szuperbiztonságos környezetben minden tisztának kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződéseket. Ha a Földről származó anyag keveredik ezekkel az idegen speckókkal, az véglegesen tönkreteheti az elemzést, amelyet Prof. Anand csapata végez.

A laborban egy sor széf előtt guggolunk le. Prof. Anand kinyit egyet, és óvatosan kihúz egy ziplock táskát, amely három, nyakláncot tartalmazó doboznyi tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötétszürke por látható. Ez a holdpor. Első pillantásra nem tűnik lenyűgözőnek, de érdemes elgondolkodni a kozmikus utazásán. Prof. Anand szerint erre a 60 mg anyagra van szükségük, ami elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele. „Itt a kicsi hatalmas. Higgyenek nekem, ez elég ahhoz, hogy évekig foglalkoztasson minket, mert a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozunk” – tette hozzá.

A folyosón egy másik laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a szemcsékkel, amikor az ampullákat kinyitják. 36 éve vág és őröl kőzetdarabokat, de most először dolgozik olyan anyaggal, amely közvetlenül a holdfelszínről származik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteoritokat gyémántvágóval. „De ideges is vagyok – nem sok minta van, és nem lehet könnyen többet beszerezni. Nagy tét” – tette hozzá.

A minták előkészítése után két további laborba kerülnek. Az egyikben egy bonyolult csőhálózattal és szelep- és vezetékstruktúrával rendelkező gépet látunk. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi. Megmutatta nekünk azt a kis hengert, ahol a por szemcséit 1400 Celsius-fokra lehet melegíteni. Ez segít kinyerni a szén, nitrogén és nemesgázok nyomait. Ez teljesen egyedülálló, és ez az egyik oka annak, hogy Prof. Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriuma lett kiválasztva a ritka minták fogadására.

James Malley, a kutatási technikus, egy olyan gépet üzemeltet, amely képes meghatározni, mennyi oxigén található a por szemcséiben. Megmutatta nekünk, hogyan zajlik egy tesztfutam. „A szemcsét egy lézerrel fogom megütni” – mondta, miközben a számítógép képernyőjén a jelenetet nagyítva láthattuk. „El fog kezdeni világítani, és látni fogják, ahogy befelé olvad” – tette hozzá.

A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatását. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezet. De Kína azóta is tovább lépett a Chang’e 5 küldetés óta. 2024-ben a Chang’e 6 indításával visszahozta az első mintákat a Hold túlsó oldaláról, amely egy mélyen titokzatos terület, ahol hosszú ideje elcsendesedett vulkáni lávafolyások nyomait találhatják. „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Prof. Anand. „Sokunk karrierje a Apollo-missziók révén visszahozott mintákra épült, és szerintem ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet folytatni kellene. Remélem, más országok is követni fogják ezt az utat” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo