Régóta ismert, hogy a limbikus rendszer nagy szerepet játszik a tanulásban.
Mi is az a limbikus rendszer?
A limbikus rendszer diffúz határokkal rendelkező agyi struktúrák halmaza, amelyek különösen összefüggenek egymással, és amelyek funkciója érzelmi állapotok kialakulásához kapcsolódik, vagy amit „ösztönökön” értünk, ha ezt a fogalmat a maga értelmében használjuk.
A félelem, a boldogság vagy a harag, valamint minden árnyalatokkal teli érzelmi állapot, ezek fő neurológiai alapja ebben a neuronhálózatban van.
Így a limbikus rendszer hasznosságának középpontjában azok az érzelmek állnak, amelyeket az irracionálishoz társítunk. A limbikus rendszerben végbemenő események következményei azonban számos olyan folyamatot érintenek, amelyek elméletileg nem kapcsolódhatnak az emberi lény érzelmi arcához, mint például a memorizálás és a tanulás.
A limbikus rendszert régóta úgy képzelem el, mint egyfajta aranyáramlást, amely annál fényesebben áramlik át a testen, minél több örömünk van.
Ezt a rendszert érzékszervi regiszternek is nevezik. A rövid távú memória előtt van, és itt mintegy kapuőrként működik, aki eldönti, hogy valójában mi érkezzen az agyba. Ha elképzel egy tanulót egy német nyelvtanfolyamon, nagy mennyiségű információval bombázzák.
A neuroinformatikusok feltételezik, hogy másodpercenként körülbelül 11 millió bitnyi információt észlelnek. Azonban másodpercenként csak körülbelül 40 bit jut el az agyba. És itt jön képbe a limbikus rendszer, hiszen kapuörzőként ő dönti el, hogy milyen információ jöjjön be és milyen információ maradjon ki.
Ez azt jelenti, hogy a szellemi munka előtt van egy érzelmi döntés. 0,1-1 másodperccel a racionális döntés meghozatala előtt itt, a limbikus rendszerben. Azok számára, akik okosfejűnek tartják magukat, nehéz lehet ezt a felismerést felfogni. Valójában mára meglehetősen pontosan bebizonyosodott, hogy minden olyan inger, amely nem vált ki érzelmet a befogadóban, értéktelen az agy számára.
Szigorúan véve a tanulás nem jelent mást, mint az első lépést, amelyben az információnak el kell jutnia az agyba. És ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, például a felnőttekkel folytatott német nyelvórákon érzelmeket generáló bemenetre van szükség. Így marad a kérdés, hogy mit szeret a limbikus rendszer.
A személyes vonatkozású információkat elvileg nagyon szívesen fogadjuk. Valami új felfedezése a limbikus rendszert is felragyogtatja – mellesleg éppúgy, mint az olyan információk, amelyek megerősítenek valamit, amit már ismertél.
